VN: Találkozol a forgatás után más szereplőkkel?

Robert: Igen, Stannel és Katie-vel jó barátok vagyunk. Mind egy cipőben jártunk, mivel újak voltunk. Ugyanazon a napon kezdtem, mint Stan. Sokat szerepeltünk együtt, így jól megismertük egymást. A stábból mindenki nagyon kedves volt, de többiek mindig el voltak foglalva a forgatással.

VN: Biztos elképesztő érzés volt, hogy ilyen híres felnőtt színészekkel játszhattál.

Robert: Mindenképpen! Őket nézve annyira egyszerűnek tűnik. Úgy értem az ember azt hiszi ’Ezt én is meg tudom csinálni’. Nagyon sok jelenetet tudnak egyszerre leforgatni. A fiatalokkal folytatott munka megváltoztatta őket, kicsit engedékenyebbek lettek. Ha hülye voltál, akkor elnézték neked. Ez sokat segített.

VN: Mindig álmodoztál arról, hogy a vászonra kerülj, vagy csak jó helyen voltál jó időben?

Robert: Soha nem színészkedtem az iskolában. Eléggé félénk voltam. Édesapám és én egy étteremben voltunk és észrevettünk egy csoport lányt, majd kíváncsiságból megkérdeztük, hogy hol voltak eddig. Említettek egy helyi színészképző iskolát és azóta apa folyamatosan nyaggatott, hogy jelentkezzek. Eljutott addig a pontig is, mikor azt mondta, hogy fizet nekem, csak jelentkezzek az iskolába. Ez nagyon furcsa volt nekem, nem tudtam, hogy miért szeretné ennyire, de végül jelentkeztem. Aztán másnap azt mondta nekem, hogy: „Nagyon művészi ember vagyok.” Teljesen ledöbbentem, sose tekintettem rá kreatív emberként. Azt hiszem én és a nővéreim a tőle örökölt kreativitást éljük most ki, mivel a nővérem dalszövegíró.

VN: Szóval minek köszönhetően kaptad meg a szerepet?

Robert: Épp befejeztem a szerepem forgatását a Cape Town című filmben, Dél-Afrikában. 17 évesen 3 hónapig voltam egy lakásban, nagyon vicces volt, szóval magabiztosabban jöttem haza. A Vanity Fair-nél ugyanaz volt az ügynök, mint a Harry Potter válogatásnál, így engem keresett fel először, ami biztos segített. Elhatároztam, hogy minél furcsább szerepeket fogok játszani, de a válogatásokon túlzásba esek, ezért nem nagyon bíznak bennem.

VN: Fizikailag megterhelőnek találtad a szerepedet a Harry Potter filmben?

Robert: Néha igen. Eléggé fizikális szerep, a labirintusos jelenetek egy hatalmas forgatási helyszínen voltak. A sövényeket pedig hidraulikus rendszer mozgatta. A kellékek sokszor eltaláltak engem, aztán kötelekkel is huzigáltak, majd a labirintusban Dannel egymást ütögetve rohantunk, szóval eléggé vad volt. Volt egy csomó víz alatti jelenet, ami nekem nagyon tetszett. Még soha nem merültem korábban, ezért tartottak nekünk leckéket egy kis kádszerű valamiben. Aztán a forgatás egy hatalmas 18 méteres medencében volt, és egyből elvárták, hogy játsszam a szerepem.

VN: Mik a terveid a Harry Potter után?

Robert: A Harry Potter után színházban szerettem volna játszani, és valami furcsa szerepet alakítani. Kaptam ilyen amerikai ajánlatot, ahol egyszerre három film szerződését is alá kellett volna írnom, de nem tudom… Nem igazán tudom, hogy mit kellene csinálnom, így most a semmittevést pártolom. Volt egy szerep, ami nagyon tetszett, de a másik jelentkezőt választották. Az eléggé idegesítő volt.

VN: Tudjuk, hogy egy kicsit zenész is vagy. Mennyire veszed komolyan a zenélést?

Robert: Hát, annyira jó azért nem vagyok. Egy bandában vagyok éppen benne, amit Rossz Lányoknak (Bad Girls ) hívnak. A bandát az ex-barátnőm mostani barátja alapította. Egyszer meghívott énekelni, buliból csináltam az egészet. Ez 6 hónapja volt, de nem tudom, hogy mi lesz a zenéléssel.

VN: Keresel zenei szerződést?

Robert: Szerintem nem szabad a szerződéseket keresni. A nővérem, nagyon keményen dolgozik, hogy pénzt keressen, és ez tönkreteszi az embert. Azt hiszem, maradok a színészkedésnél, semmivel sem könnyebb, de nincs akkora nyomás az emberen. A filmszakmában nem kell annyira udvariasnak lenni, míg a zene iparban sok ember előtt kell jó mélyen meghajolni, míg észrevesznek.

VN: Mivel Harry Cedric barátnőjére utazik, okozott ez valamiféle összeütközést, vagy feszültséget a való életben?

Robert: ÖÖÖ…nem. Szerintem Dan bárkit meg tudna szerezni tőlem. Ha lány lennék én Dant választanám!

Forrás:Mézesfalás