Az utolsó gőzfelhő is szertefoszlott a hűs őszi levegőben. A vonat már eltűnt a kanyarban, de Harry még mindig felemelt kézzel állt.
-Jó lesz neki, ne félj - zümmögte Ginny.
Harry hátranézett a feleségére. Lassan leeresztette a kezét, és megérintette a villám alakú sebhelyet a homlokán.
-Tudom.
A sebhelye tizenkilenc éve nem fájdult meg. Minden rendben volt körülötte. |