Interjú JK. Rowlinggal
2006.05.16. 16:29
J.K.Rowling interjút adott a Girlguiding Scotland-nak.
Hogy tudnád jellemezni Skóciát egy olyan embernek aki még sose járt ott? Az egyik legszebb hely a világon, megragadó a történelme, a férfiak jóképűek és remek a whisky. De a makaróni pitét inkább ne kóstold meg.
A Harry Potter regények óriási sikere és az ebből adódóan az egyre nagyobb elvárás miatt hogyan akadályozza meg hogy befolyásolják Önt, hogy hogyan alakítsa a történetet és a karaktereket? JKR: Én nagyon védem a karaktereimet és a cselekményemet, vadul ragaszkodom ahhoz, amit hiszek, még akkor is ha tudom hogy ezzel boldogtalanná teszek néhány rajongót (például a hatodik könyvben romantika résznél olyan olvasóknak okoztam csalódást akik másképp akarták a párokat).
Azonban nem olyan nehéz ellenállni ennek a fajta nyomásnak, mint ahogy sokan gondolják, mert sok tervet készítettem hét év alatt, mióta a Bölcsek köve megjelent, úgyhogy van egyfajta térképem hogy tudjam követni magam.
Mi volt a legjobb dolog amikor tanár voltál? Emlékszem a nevetésekre a kedvenc osztályommal. Az egyik legszebb emlékem amikor Dalkeith-ben, a Szent Dávid iskolában a 4F megajándékozott virággal az utolsó közös óránkon. Se azelőtt se azután nem jelentettek sokat nekem a virágok és ha találkoztál volna a 4F-fel akkor tudnád miért.
Szerinted Hermionénak megvannak a megfelelő képességei és tulajdonságai ahhoz hogy jó vezető legyen? Könnyen el tudnám képzelni Hermionét vezetőként, mivel találékony, nagyon motivált és örömmel tanul. Bár kicsit túl törekvő lenne ha kitüntetésről van szó.
Melyik kitüntetésedre voltál a legbüszkébb? Az elsősegélyre. Azóta még nem volt szükség rá, hogy bekössem valakinek a karját, de állandóan résen vagyok.
Mi volt a legnagyobb ajándék, amit az édesanyád adott? Ő volt az aki olvasott nekünk amikor kicsik voltunk, megtöltötte a házat könyvekkel, szeretett a kedvenc könyveiről beszélgetni, és soha nem ült le olvasnivaló nélkül, úgyhogy azt kell hogy kell mondanom az irodalom iránti szeretetet. És azt is megtanítottam nekem, hogy kell egy rendes Yorkshire-i pudingot elkészíteni.
Mit csodálsz a legjobban Jane Austin írásaiban? Ha találkozhatnál vele mit kérdeznél tőle? Virginia Woolf azt mondta, hogy a nagy írók közül Austin volt az akinek "a legnehezebb a nagyságának a tettenérése".
A szereplői nagyon elevenek, jól bánik a párbeszédekkel, a humora száraz és néha csípős, és úgy tűnik, mintha könnyedén alakította volna ki a furfangos történeteit.
És ha már olyanokról beszélünk akik szeretik az olvasók orra előtt kialakítani a történetet, eddig senki nem tudta felülmúlni az Emmában lévő csavarát (nem mondom meg milyen csavart, hátha még nem olvastad).
Ha találkoznék vele azt kérdezném hogyan tudott koncentrálni, miközben a nővérével és az édesanyjával osztotta meg szobáját, bár rámutatnék, hogy egy járni tanuló kisgyerek és a Teletubbies rosszabb!
Mi volt a legviccesebb vagy a legképtelenebb dolog amit valaha magadról olvastál? Az hogy egyszer azért kezdtem el hisztizni, mert az előszobámban a tapéta nem volt elég egyedi. Még egy szemrebbenést se tudnék összehozni egy tapéta miatt, nemhogy hisztit!
Ha önéletrajzot írnál milyen címet adnál neki? "Mond nekik hogy Meghaltam, Próbálok Írni". Szerintem önmagyarázó.
Ha nyernél egy millió fontot jótékony célokra kiknek adnád és miért? Valószínüleg az "Orvosok határok nélkül"-nek (Medicins sans Frontieres). Ez egy olyan szervezet amely egészségügyi dolgozókat küld olyan területekre ahol nagy a nyomor vagy természeti katasztrófa történt. Először akkor hallotam róluk, amikor az Amnesty International-nél dolgoztam, ők elsőként érkeznek oda ahol valami baj van.
|